2009. április 10., péntek

egy kis vidámság

 

Hajnalban a rigók énekelnek

 

A fű között moccan a szenvedés

Szavak röppennek az égbe

mint megannyi éhes fekete madár

Az út mellett halott kutya szűköl

A hangulat pengéjét önmagába vágja

Keresztfa tövében véreznek a rózsák

A kerítésben görnyednek a lécek

Hunyt szemmel könnyet ejt a hallgatás

Magukban dünnyögve hintáznak a fények

Az ágak közt surran át egy sóhaj

Fészkében összebújva alszik a Halál

 

2001. február 26.

 

valami koncertről hazafelé a járműjavító művházából a temető mellett visz az út. sablonosan romantikus ahogy tavaszillat, hűvös, egyedül az utcán, keresztek a kerítésen túl, és persze a rigók...

Szólj hozzá elsőként

A szövegben nem lehet HTML-t használni, a linkeket pedig automatikusan aláhúzzuk. Az email cím megadása kötelezõ, de az oldalon nem jelenik meg. Az IP címedet megjegyezzük, de ezt csak a komment spam jellegének vizsgálatához használjuk fel.

Ha van freeblogos felhasználóneved, itt bejelentkezhetsz »

 

 

 


« nyári idill?        Jung megéneklése »